Amikor egy ember elárul Engem, vétkezik Ellenem

Drága szeretett leányom, amikor Apostolaim oda jöttek Hozzám, a csalódottságtól könnyezve és sírva a miatt, hogy milyen kegyetlenül bántak velük az Én Nevemben, a következőket mondtam nekik:

Soha ne féljetek attól, amikor az Én Nevemben elutasítanak benneteket.

Soha ne ijedj meg a gonosz üvöltésétől, aki azoknak a száján keresztül ordít, akik őt szolgálják.

Soha ne féljetek, amikor az Én Nevemben felelősségre vonnak benneteket. De amikor azok, akik közel állnak hozzátok, elárulnak benneteket, tudnotok kell, hogy Én Vagyok az, akit Arcul ütöttek.

Amikor egy ember elárul Engem, vétkezik Ellenem; amikor pedig Isten prófétáit árulja el, akkor a Szentháromság Egy Istent árulja el, és ezért nagyon fog szenvedni.

Amikor a lelkek elutasítják a Szentháromság Egy Isten Beavatkozását – akik a legnagyobb Mennyei Hatalomnak állnak ellent -, akkor nekik lelkiismeretük nyugtalanságát kell elviselniük. Ez a nyugtalanság soha nem fogja elhagyni őket, hacsak nem békítik meg a lelküket Velem, Jézusukkal. Elutasítani Engem, amikor a lélek tudja, hogy Én Vagyok az, Jézus Krisztus, Aki beszél, sajnálatos dolog. De a Szentháromság Egy Istennel való dacolás, azáltal, hogy az ember akadályozza Isten Beavatkozását azon feladatában, hogy lelkeket mentsen, Atyám gyors büntetését fogja eredményezni.

Az ember kigúnyolhatja, megkérdőjelezheti, és elemezheti Szavamat – ahogyan az most adatik –, de amikor bátorkodnak megpróbálni és akadályozzák azt – elárulván Bizalmamat -, hogy lelkeket mentsek és ellenszegülnek Irgalmamnak, akkor számukra nincs Kegyelem.

Jézusotok